BIBLIA Alapvető
Tanulmány 4: Isten és halál
Az ember természete | A Lélek | Az ember lelke | A Halál az Öntudatlanság | A Feltámadás | Az Ítélet napja | A megjutalmazás helye: Menny vagy Föld? | A felelősség Isten iránt | Pokol | Hozzáfűzés (Purgatórium, Szellem és Reinkarnáció, Milyen természetben leszünk feltámasztva?, Az 'Elragadtatás') | Kérdései

11. Hozzáfűzés: Purgatórium

A Római Katolikus Egyház tanítása szerint Isten embereinek lelkei a haláluk után egy Purgatórium nevű helyre mennek, amely egy félúton levő pontot képvisel a menny és a pokol között. Tanításuk alapján ez a megtisztítás helye, ahol a lelkek ideiglenesen szenvednek, amíg alkalmasakká nem válnak a mennybeli üdvösség elnyerésére. Az imákról, gyertyaégetésekről és templomi pénzadományokról feltételezik, hogy megrövidíthetik a lelkek tisztítótűzbeni szenvedését. Ezeknek az elképzeléseknek az óriási helytelenségét a következőkre alapozhatjuk:

- A Biblia hallgat egy ilyen hely létezése felől.

- Bemutattuk, hogy a személyünk/lélekünk a testünkre utal, mintsem egy halhatatlan szikrára, alkotóra bennünk, a pokol pedig a sírgödör és nem a büntetés helye.

- Az igazságosak sohasem kaptak olyan ígéretet, hogy az üdvösség a mennyben lesz. Az üdvösség elnyerésére Krisztus ítélőszékénél kerül sor az ő visszatérésekor, s nem egy kevés idővel a halál után, amikor állítólagosan elhagyjuk a Purgatóriumot (Mt.25:31-34; Jel.22:12).

- Minden igazságos egy időpontban fogja megkapni a jutalmát, ahelyett, hogy minden ember elvenné az üdvösségét különböző időpontokban (Zsid.11:39,40; 2Tim.4:8).

- A halált teljes öntudatlanság követi s nem az olyan aktivitások, amelyeket a Purgatórium tana feltételez.

- Bűneinktől megtisztulunk a Krisztusba való víz alámerűlésünk által és fejlődik hitünk az ő munkája nyomán jelenlegi életünk folyamán, mintsem egy bizonyos idejű szenvedések által a halál után. A feladatunk, hogy kitakarítsuk a régi kovászunkat, az életünkben levő bűnt (1Kor.5:7), hogy megtisztítsuk magunkat (2Tim.2:21; Zsid.9:14). A megtisztulás ideje most van, ebben az életben, s nem egy tisztítóhelyen (Purgatóriumban), ahova halálunk után megyünk. "Most van a kegyelem ideje... most van az üdvösség napja!" (2Kor.6:2). Istennek való engedelmesség a bemerítkezéskor és léleki karakterünk fejlődése jelenlegi életünkben vezethet üdvösséghez (Gal.6:8) - nem pedig a Purgatóriumban való átmeneti tartózkodás.

- Mások erőfeszítései, hogy megmentsenek minket gyertyaégetések és a Katolikus Egyháznak juttatott pénzadományok által, egyáltalán nem fogják befolyásolni az üdvösségünket. "Akik vagyonukban bíznak... senki sem válthatja meg magát... nem adhat magáért váltságdíjat Istennek... még ha örökké élne is" (Zsolt.49:6-10).


  Back
Home
Next