18. Hozzáfűzés: Mi történt az Édenkertben?

Az 1Móz.3:4-5-ös szakaszban ezt olvashatjuk: "De a kígyó ezt mondta az asszonynak: Dehogy haltok meg! Hanem jól tudja Isten, hogy ha esztek belőle, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten: tudni fogjátok, mi a jó, és mi a rossz".

elterjedt értelmezés:

Helytelenül azt feltételezik, hogy az itt szereplő kígyó egy bűnbeesett "Sátán" nevezetű angyal, aki a mennyből kivettetett bűne miatt, a földre jött, és bűnre csábította Évát.

Magyarázatok:

1. Ez a szakasz a "kígyóról" beszél. A "sátán" vagy "ördög" szavak a Teremtés Könyvében egyszer sem szerepelnek. A tény, hogy a kígyó fizikailag köztünk él, a hasán csúszik, bizonysága annak, hogy az édenkerti kígyó egy szó szoros értelmében vett állat volt. Akik ezt másként vélik, feltételezhetőleg bármikor, amikor meglátnak egy igazi kígyót azt gondolják, hogy magát "sátánt" látják.

2. A kígyó soha sincs angyalként megjelenítve.

3. Ennélfogva nem meglepő, hogy a Teremtés Könyve nem tartal- maz semmilyen utalást sem egy olyan lényre, aki a mennyből volna kivetve.

4. A bűn következménye a halál (Róm.6:23). Az angyalok nem halhatnak meg (Lk.20:35-36), következésképpen az angyalok nem tudnak vétkezni sem. Az igazságosak jutalma az lesz, hogy egyenlőek lesznek az angyalokkal, és nem halhatnak meg többé (Lk.20:35-36). Amennyiben az angyalok vétkezhetnek, akkor az igazságos emberek szintén képesek lesznek még bűnöket elkövetni, és így fennállna a halál lehetősége is számukra, amely azt jelentené, hogy igazából nem fognak bírni az örök élettel.

5. A Teremtés Könyvének feljegyzése az ember bukásával kap-csolatban a következő személyeket foglalja magában: Isten, Ádám, Éva és a kígyó. Senki másról nincs említés. Nincs bizonyíték arra, hogy bármi is a kígyó bensőjébe hatolt volna azért, hogy rávegye arra, amit tett. Pál azt írja, hogy "a kígyó megcsalta Évát (saját) ravaszságával" (2Kor.11:3). Isten pedig ezt mondta a kígyónak: "Mivel ezt tetted... " (1Móz.3:14). Amennyiben "sátán" használta fel a kígyót, akkor róla miért nincs említés, és miért nem kapott ő is büntetést?

6. Ádám Évát hibáztatta bűne miatt: "Az asszony...adott nekem a fáról" (1Móz.3:12). Éva a kígyót hibáztatta: "A kígyó szedett rá, azért ettem" (1Móz.3:13). A kígyó nem hibáztatta az ördögöt, nem tudott mentegetőzni.

7. Ha azzal érvelünk, hogy a kígyó ma nem rendelkezik a beszéd képességével, vagy olyan érvelő készséggel, amilyet a kígyó az Édenkertben mutatott, akkor emlékezzünk vissza a következő esetre:

(a) egy szamár egyszer képes volt megszólalni, és érvelni az emberrel (Bálámmal): "egy (mindennapos) néma igavonó állat emberi hangon szólalt meg, és megakadályozta a próféta esztelenségét" (2Pt.2:16), (b) A kígyó ravaszabb volt minden állatnál, azaz az egyik legértelmesebbike volt az állatoknak (1Móz.3:1). A kimondott átok rá megszüntethette azt a képességét, hogy beszélhetett Ádámmal és Évával.

8. Isten teremtette a kígyót (1Móz.3:1), nem egy másik "sátán" nevezetű lény változott át kígyóvá, amennyiben ebben képesek vagyunk hinni, akkor ténylegesen ezzel azt állítjuk, hogy egy személy képes belépni egy másik személy életébe, és irányítani azt. Ez pogány, és nem pedig biblikus elképzelés. Ha azt állítjuk, hogy Isten nem teremtette volna meg a kígyót az miatt a hatalmas bűn miatt, melynek elkövetésére csábította Ádámot és Évát, akkor emlékezzünk vissza arra, hogy a bűn az ember által jött be a világba (Róm.5:12), tehát a kígyó akkor erkölcsileg nem minősíthető volt, saját természetes megfigyelései / észlelései alapján beszélt, és nem tartozott az emberhez hasonló módon felelősséggel Isten iránt, tehát nem követett el bűnt.

Vannak, akik feltételezik, hogy a Teremtés Könyv (1Móz) 3. fejezetében szereplő kígyó rokonságban áll a szeráfokkal. (hatszárnyú lények Ézs 6:2) Azonban a kígyónak fordított eredeti héber szónak, amely ebben a fejezetben alkalmazva van, semmilyen rokonsága sincs a "szeráf" szóval. A "szerafimnak" fordított héber szónak alapvető jelentése "réz", a 4Móz.21:8-as versben rézkígyónak van fordítva, azonban ez nem az a szó, amely az 1Móz.3. fejezetében kígyónak van fordítva. A réznek fordított héber szónak megegyezik a szótöve az 1Móz.3. fejezetében "kígyónak" fordított szóval. A réz, (billincs a magyar Bibliában) a bűnt szimbolizálja (Bír.16:21; 2Sám.3:34; 2Kir.25:7; 2Krón.33:11, 36:6), tehát a kígyónak kapcsolata lehet a bűn fogalmával, de semmiképpen sem egy bűnös angyal.

Javasolt magyarázatok arról, hogy ez a szakasz mit jelent:

1. Úgy tünik nincs okunk kételkedni abban, hogy amely dolgok ki vannak nyilatkoztatva számunkra a Teremtés Könyve első fejezeteiben a teremtésről és a bűnbeesésről, azokat ne vehetnénk szó szerint. "A kígyó" egy valóságos kígyó volt. A tény, hogy ma is láthatunk hasukon csúszó kígyókat beteljesedéseként annak az átoknak, amely az ősi kígyóra volt kimondva (1Móz.3:14), bizonyítja ezt. Láthatjuk a férfiakat és nőket is, akik szenvednek azoktól az átkoktól, amelyek ki voltak rájuk mondva ugyanekkor. Tisztában vagyunk azzal, hogy Ádám valóságos férfi és Éva valóságos nő volt, ugyanolyanok amilyennek ma ismerhetjük a férfiakat és nőket, azonban a létezésnek egy magasabb szinvonalát élvezték, az eredeti kígyó szintén egy valóságos állat volt, ámbár egy sokkal intelligensebb formában annál, mint amilyenek a mai kígyók.

2. A következőkben felsorolunk további jelzéseket arra, hogy a Teremtés Könyv első fejezeteit szó szerint kell értelmeznünk:

- Jézus Ádám és Éva teremtésének feljegyzésére utalt, mint a házasságról és elválásról adott tanításainak alapjára (Mt.19:5,6), nincs semmilyen utalás arra, hogy ő ezt szimbólikusan értelmezte volna.

- "Mert Ádám teremtetett először, Éva csak azután, és nem Ádámot vezette tévútra a kísértő (a kígyó), hanem az asszonyt, és ő esett bűnbe" (1Tim.2:13-14) - tehát Pál a Teremtés Könyvét szintén szó szerint értelmezte. A legnagyobb jelentőséggel az bír, hogy Pál korábban írt arról a módról, ahogyan "a kígyó megcsalta Évát ravaszságával" (2Kor.11:3) - figyelemreméltó, hogy nem említi az "ördögöt", mintha az csalta volna meg Évát.

- Van-e egyáltalán bármilyen bizonyíték is arra, hogy tartalmaz bármit is a Teremtésről és bűnbeesésről szóló feljegyzés, amit szimbólikusan kell értelmeznünk? A világ hat nap alatt lett teremtve a Teremtés könyve szerint. Az, hogy ezek tényleges 24 órás napok voltak bizonyított azáltal a tény által, hogy a különböző napokon teremtett különféle dolgok nem tudtak volna hasznavehetően létezni a jelenlegi formájukban egymás nélkül, mindössze csak néhány napig. Az, hogy ezek nem ezeréves periódusok voltak, vagy méghosszabbak, kimutatható abból a tényből, hogy Ádám a 6. napon teremtetett, és meghalt a 7. nap után 930 éves korában (1Móz.5:5). Amennyiben a 7. nap egy ezeréves periódus volt, akkor Ádámnak több mint ezerévesen kellett volna meghalnia.

- További bizonysága található annak, hogy a Teremtés napjai tényleges napok voltak a 2Móz.20:10-11-es versek szombatról szóló törvényében. A szombatnak 24 órás pihenőnapnak kellett lennie, mivel Isten a hetedik napon nyugodott meg, miután hat napon át munkálkodott (ahogyan ezt Izráel is tette, mielőtt megtartotta a szombatot). Isten a növényeket a második napon teremtette, melyek fennmaradása függ például a méhek létezésétől, melyek a hatodik napon voltak megteremtve. A hosszú időtartam a teremtmények létrejötte között tehát nem helyénvaló.

3. Mivel a kígyó meg lett átkozva azzal, hogy a hasán járjon (1Móz.3:14), ez magában foglalhatja azt, hogy ezt megelőzően voltak lábai, csakúgy, mint amilyen bizonyosan gondolkodó-képességgel is bírt, valószínűleg az emberhez közelebb álló állatok létezési formájában volt, ámbár mégis egy állat volt - egy olyan mezei állat, "amelyet az Úristen alkotott" (1Móz.3:1,14).

4. Feltételezhető, hogy a kígyó evett a tudás fájáról, amely magyarázatul szolgálhat ravaszságára. "Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz" (1Móz.3:6). Hogyan láthatta ezt, hacsak nem látta ennek az eredményét valaki más életében, aki már evett ebből a gyümölcsből? Nem kizárt, hogy Éva több beszélgetést is folytatott a kígyóval, azelőtt az egy előtt, amely lejegyzésre került a Teremtés Könyvének harmadik fejezetében. A kígyó Évához intézett első feljegyzett szavai ezek voltak: "Csakugyan azt mondta Isten ... " (1Móz.3:1) - abból a szóból, hogy "csakugyan" feltételezhető, hogy ez egy előző beszélgetés folytatása volt, amelyet nem örökítettek meg.