9. Hozzáfűzés: A Menny és a Föld pusztulása
(Jel 21:1; 2Pt 3:6-12)

Isten célja lévén, hogy megalapítsa Országát itt a földön (Ld. 5. Tanulmány), elképzelhetetlen, hogy elpusztítsa ezt a bolygót, valamint a 3.3-as Tanulmányban olvashattunk arról, hogy Isten következetesen tett ígéreteket, hogy nem fog ilyen dolgot véghezvinni. A fenti vonatkoztatás, mely a menny és a föld elpusztítására utal, ennélfogva szükségszerűen szimbólikusan kell értelmeznünk.

A Pétertől idézett kijelentés a Noé idejében történt föld feletti ítélet és az "Úr napján ", a jövőben végbemenő ítélet hasonlóságáról ír. "Ez által az isteni szó által az akkori világ özönvízzel elárasztva elpusztult, a mostani egek és a föld pedig ugyanezen szó által megkímélve megmaradtak, hogy tűznek tartassanak fenn az ítéletnek és az istentelen emberek pusztulásának napjára " (2Pt.3:6,7).

Péter egy ellentétre mutat rá abban, hogy Noé idejében a víz volt az a tényező, amely által a pusztulás megtörténhetett, a második eljövetelkor viszont a tűz fogja ezt a szerepet betölteni. A "menny és a föld" Noé idejében nem lett a szó szoros értelmében elpusztítva - minden olyan "test" lett megsemmisítve, amely bűnös volt (1Móz.7:21 vö. 6:5,12). Tehát a ‘menny és föld’ a különböző dolgok rendszerére utal ill. az emberi szervezetre. Azok, akik ezt a verset félreértik, hajlamosak szemet hunyni a ‘menny’ pusztulása felett, amelyről e vers beszél. Ezt lehetetlen szó szerint értelmezni - Isten lakóhelye (Zsolt.123:1), ahol nem léteznek bűnös lények (Hab.1:13; Zsolt.65:4,5), csak olyanok, akik hirdetik Isten dicsőségét (Zsolt.19:1). Ha ezek bármi jelképesre utalnak, akkor annak a földnek kell, hogy legyen.

A következő versek bemutatják, hogy a ‘menny és a föld’ kifejezést a Biblia más részeiben sem lehet szószerint venni, hanem inkább a földi dolgok rendszerére vonatkoznak:

- "Látom a földet: kietlen és puszta, és az eget: nincs világossága! ... Mert ezt mondja az Úr: Sivár lesz az egész ország (Izráel országa),…Ezért gyászol a föld, és elsötétedik ott fenn az ég… "(Jer.4:23-28). Ez egy prófécia egy olyan ítéletről, amely a ‘mennyre és földre’ fog következni, azaz Izráel népére és országára, amely miatt gyászol a föld és az ég (nem a tényleges mennyről és földről van szó).

- Mózes így szólította meg Izráel népét: "Figyeljetek, ti egek, hadd szóljak, a föld is hallja meg számnak mondásait!" (5Móz.32:1). Hangsúlyozva volt, hogy az embereknek két kategóriája létezett, akikhez szólt:

1) "a törzsek összes vénei és elöljárói"- és

2) "Izráel egész gyülekezete" (5Móz.31:28,30).

Az "egek" kifejezés a véneket jelöli, a "föld" pedig a átlagembereket.

- Ézsaiás próféta hasonló megszólítással nyitja meg prófétikus beszédét: "Halljátok meg, egek, figyelj ide, föld...Halljátok az Úr igéjét, Sodoma vezetői! Figyeljetek Istenünk tanítására, Gomora népe! "(Ézs.1:2,10). Ismét párhuzammal találkozhatunk az "egek" és "vezetők" között, valamint a "föld" és a "nép" között.

- "Hívja az eget odafent, és a földet, mert ítélni akarja népét", Izráelt (Zsolt.50:4). Ez a vers önmagáért beszél.

- "Megrendítek minden népet... Megrendítem az eget és a földet" (Hag.2:7,21), úgyszintén.

- "Vért akar inni mennyei kardom, ezért lesújt Edómra... Az Úr kardja csupa vér…mert áldozatot tart az Úr Bocrában, nagy mészárlást Edóm országában "(Ézs.34:5,6). A ‘menny’ itt Edómmal van egyenlővé téve, az ezt megelőző prófécia, hogy "Széthull az ég minden serege.."(Ézs.34:4) tehát Edóm széthullására vonatkozik.

- Az ég és föld említése Ézsaiás 13. fejezetében, mint amelyek "megrendülnek" és "megindulnak" Babilon népére utalnak. A Babilonról szóló kijelentések egész sorozatában arról olvashatunk, hogy Isten megrendíti "az eget, és megindul helyéből a föld …Akkor majd, mint az űzött gazellák, mint juhok, amelyeket nem lehet összeterelni, mindenki a maga népe felé indul, mindenki a maga országába fut "(Ézs.13:13,14). Az ég és a föld megindulása párhuzamos az emberek "futásával" saját országukba. Zsid.9:26 " az idők (világ) végéről "beszél, a Kr.u.1.sz. történéseivel kapcsolatban - abban az értelemben, hogy a zsidó világnak vége szakadt akkor.

Mindezt tisztán látva, az újszövetségi utalásokat az új égre és földre Krisztus visszatérésekor csak a dolgok új rendszerére vonatkozólag értelmezhetjük, amelyek akkor lesznek láthatók , amikor Isten Országa meg lesz alapítva.

Péter 2. levele 3. fejezetének közelebbi megvizsgálása megerősíti ezt. A jelenlegi ‘menny és föld’ megszünésének leírását a 13. vers így folytatja: "De új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint, amelyben igazság lakik". Ez idézete Isten Ézs.65:17-ben szereplő ígéretének: "Mert én új eget és új földet teremtek, a régire nem is emlékeznek, senkinek sem jut eszébe". Ézsaiás 65. fejezete ezután áttér a dolgok új rendszerének olyan leírására, mint amely egy tökéletes állapotot fog jelenteni itt a földön:

"Ezért örvendjetek és vígadjatok mindörökké annak, amit teremtek. Mert Jeruzsálemet vígasságra teremtem, népét pedig örömre…Mert a legfiatalabb is százéves korában hal meg…Nem úgy építenek, hogy más lakjék benne… A farkas a báránnyal együtt legel…nem pusztít szent hegyemen senki - mondja az Úr "(Ézs.65:18-25).

Ez az áldásos állapot egyértelműen Isten eljövendő földi Országára vonatkozik - az új égre és földre, amely fel fogja váltani a jelenlegi nyomorúságos világot.